A szüleim nappalijában régóta megért a bútor a cserére. Beszélgettünk róla a tavasszal, de határozottan ellenezték új szekrény vásárlását, mivel ebben a mostaniban sok a tárolóhely, és különben is az új bútorok már nem olyan minőségűek, mint a régiek…
Ekkor álltam elő azzal az ötlettel, hogy ha nem cserélik ki, fessük át! Végülis nem volt olyan rossz állapotban, hogy kidobásra ítéljük, inkább mentsük meg! Új külsőt kap, átalakul, de mégis megmarad funkcionalitása.
Nézegettük a Chalk Paint színpalettát, hogy melyik is lenne a megfelelő szín, majd sikerült kiválasztani: Country Grey! Nyaralásunk alkalmával hoztunk is festéket Nemiskacattól, már csak azt kellett megszervezni, hogy a két gyerek mellett a munkálatoknak is tudjunk nekifogni.
Első körben leutaztunk pár napra látogatóba a szüleimhez, s ha nem is ez volt a konkrét cél, egy kicsit sikerült haladnom, míg a gyerekek eljátszadoztak. Leszedtem a felpúposodott, lekopott cirádákat, amik apró szegecskékkel voltak odarögzítve az ajtókra. Ez volt az első számú oka az áttervezésnek. A fehérre kopott műanyag díszcsíkok miatt sokat veszített a látványból az egyébként impozáns, fényes felületű bútor.
Mivel sok helyen felpattogott a lakk is a szegek körül, elkezdtem mestertapasszal kijavítgatni az aprócska hibákat. Száradás után pedig lecsiszoltam a felesleget, hogy sima felületet kapjak.
A bútorgombokat is már korábban megrendeltük, s mivel kéznél voltak, le is cseréltük gyorsan őket Édesapámmal, mert a régiekből egy-kettő már el is vesztődött. Persze ez sem volt olyan egyszerű, hogy egy rövid mondattal elintézhetnénk. Mert rendelés előtt napokig keresgéltem webáruházakban, hogy vajon milyen típusú és méretű lenne a megfelelő. A választásban nagy segítségemre volt Nemiskacat Enikő. Először kerámia gombokat kerestem, mert imádom őket és a legegyszerűbb bútordarabot is fel tudják dobni. Viszont ide nagyon sok kellett volna és Enikő szerint túl hangsúlyossá váltak volna. Valami visszafogottabb és határozottan kisebb méretű kellett. Végül ezt a csigaház mintázatút választottam 26 mm-es átmérője miatt. (Ezt az egyet találtam 3 cm alatt a Feromob kínálatában – nem mellesleg barátságos áron.) A korábbi bútorgombok arany színűek voltak, az újak antikolt arany árnyalatúak. A stílust valamelyest megtartottuk, de konzervatívabb, visszafogottabb változatban.
Régi és új bútorgombok
A nagyobb méretű ajtókra rendeltem két markánsabb fogantyút, hogy emelje ki őket.
A sarokmintákat egyöntetű véleménnyel meghagytuk, hogy törjék meg a sík felületeket. Pár hétig így maradt a bútor, amíg vissza tudtunk menni egy újabb bevetésre. A leszedett cirádák helye látszott, a tapaszolás sem volt teljesen befejezve, de ennyi kellemetlenséget elnéz az ember egy-két hétig a cél érdekében. Így hagytuk a bútort első távozásunkkor:
A festésről a következő részben számolok be.
